Tekintettel a rendelkezésre álló PLC-k széles választékára, az ipari mérnököknek át kell menniük a különböző eszközök értékelési folyamatán, hogy kiválaszthassák a feladatuknak leginkább megfelelőt. Ehhez át kell tekinteniük a rendszerük és a PLC-t használó alkalmazások követelményeit. Hasonlóképpen információkat és követelményeket kell gyűjteni a PLC I/O kapacitásáról, és meg kell adni a célzott kimenet típusát. Például dokumentálni kell az I/O modulok elektromos követelményeit, beleértve a bemeneti eszközök feszültségeit, a kimeneti eszközök feszültségeit és áramait. Azt is fontos meghatározni, hogy a PLC-nek támogatnia kell-e a speciális műveleteket és a speciális funkciókat az egyszerű diszkrét (be/ki) logikán túl.
A PLC kiválasztásának másik fontos szempontja a PLC-eszköz memóriája és CPU-ja (központi feldolgozó egysége). A CPU-igény meghatározásához fontos ismerni a vezérelni kívánt ipari folyamat vagy gép sebességét. Ez magában foglalja a szükséges leggyorsabb művelet meghatározását, valamint a különböző műveletek időbeli sürgősségét és válaszidejét. A kommunikációs követelményeket is figyelembe kell venni a PLC kiválasztási folyamat során. Pontosabban meg kell határozni az adatmegosztási követelményeket, valamint azokat az eszközöket, amelyeknek kommunikálniuk kell a PLC-vel (pl. számítógépek, munkaállomások érintőképernyői). Ily módon a szükséges kommunikációs eszközök (pl. modemek, kábelek) is azonosíthatók.
A PLC-választási folyamat során figyelembe kell venni azt is, hogy bizonyos interfészeken, például nyomógombokon vagy LED-es (fénykibocsátó dióda) digitális kijelzőkön keresztül kapcsolatba kell lépni a kezelővel. Pontosabban, a kiválasztott PLC-nek támogatnia kell a megfelelő üzenetek megjelenítését a kezelő számára, valamint a szükséges riasztásokat és értesítéseket. Hasonlóképpen, az üzemeltetőt biztosítani kell az adatok beviteléhez az alkalmazás által megkövetelt módon.
A PLC-kiválasztási folyamatnak figyelembe kell vennie azt a fizikai környezetet is, amelyben az automatizálási berendezéseket telepíteni fogják. Ez fontos a megfelelően edzett berendezések használatához, azaz olyan berendezésekhez, amelyek masszívak és képesek ellenállni a célkörnyezet által kifejtett ütéseknek.
Végül nem technikai kritériumok határozzák meg a kiválasztási döntést, beleértve a felszerelés költségét és a kínált kiegészítő szolgáltatások minőségét, mint például a képzés és az értékesítés utáni támogatás. A különböző kritériumokat mérlegelni kell az adott alkalmazás szempontjából releváns jelentőségükhöz képest. Ez határozza meg a megfelelő modulokkal, értéknövelt programozható funkciókkal, kezelőfelülettel és költséggel rendelkező termék kiválasztását.
Összességében a PLC-k az egyik leggyakrabban használt eszköz az ipari vezérlési alkalmazásokban. Várhatóan továbbra is az ipari irányítás középpontjában maradnak a negyedik ipari forradalom korszakában (Ipar 4.0)[3]. A feltörekvő Industry 4.0 alkalmazások azonban lehetőséget nyújtanak a PLC-műveletek intelligens és adatvezérelt irányítására. Pontosabban, a PLC-műveleteket az Industry 4-ben.{7}} nemcsak érzékelők és kiberfizikai eszközök, hanem a felhőben található adatelemzés is vezérli. Ez a következő generációs ipari automatizálási rendszerek pontosságának és intelligenciájának javítását ígéri. Ebben az összefüggésben érdemes a fiatal mérnököknek többet megtudni a PLC-kről és működésükről.