A rendszer az ipari robot fontos része, szerepe egyenértékű az emberi agyéval. A jól működő, érzékeny és megbízható vezérlőrendszer a kulcsa az ipari robotok és berendezések összehangolt működésének, valamint az üzemeltetési feladatok közös elvégzésének. Az ipari robotok vezérlőrendszere általában két részből áll: a saját mozgásának vezérléséből, valamint az ipari robotok és perifériák összehangolt vezérléséből.
1. Az ipari robotvezérlő rendszer jellemzői, a robot szerkezetileg egy térbeli nyitott láncú mechanizmushoz tartozik, amelyben az egyes ízületek mozgása független, a mozgási pálya végpontjának elérése érdekében több-ízületi mozgáskoordináció szükséges, irányítási rendszere sokkal összetettebb, mint a hagyományos vezérlőrendszeré.
A robotvezérlő rendszer jellemzői a következők: a robot irányítása szorosan összefügg a mechanizmus kinematikájával és dinamikájával. A robot kezének és lábának állapota különböző koordinátákkal írható le, a referencia koordináta-rendszert a konkrét igényeknek megfelelően kell kiválasztani és megfelelő koordináta-transzformációkat kell végezni. A tehetetlenségi erők, a külső erők (beleértve a gravitációt) és a centripetális erők hatásai mellett gyakran mind az előre, mind az inverz kinematika megoldására van szükség.
Még egy egyszerű robothoz is legalább 3-5, az összetettebb robotokhoz pedig több tucat vagy akár tíz szabadságfok is szükséges. Mindegyik szabadságfok jellemzően tartalmaz egy szervo mechanizmust, amelyet koordinálni kell egy többváltozós vezérlőrendszer kialakításához. A számítógép segítségével több független szervorendszer és robot összehangolt vezérlését valósítja meg az emberi cselekvés akaratának megfelelően, és még egy bizonyos "intelligenciát" is ad a robotnak. Ezért a robotvezérlő rendszernek számítógépes vezérlőrendszernek kell lennie. A számítógépes szoftvernek ugyanakkor nehéz dolga van.
Mivel a robot állapotának és mozgásának leírása egy nemlineáris matematikai modell, az állapotváltozással és a külső erő változásával a paraméterei is változnak, és a változók között csatolás is van. Ezért nem elegendő csak helyzetzárást alkalmazni, hanem sebességi és akár gyorsulási zárást is alkalmazni kell. A rendszer gyakran alkalmazza a gravitációs kompenzációt, az előrecsatolást-, a szétkapcsolást vagy az adaptív vezérlést.
Mivel a robot mozgását gyakran különböző módon és útvonalon lehet végrehajtani, van egy "optimalizálási" probléma. A fejlettebb robotok esetében a mesterséges intelligencia használható, amely számítógépek segítségével hatalmas információs bázist építhet fel, az információs bázis segítségével az irányításhoz, a döntéshozatalhoz, a menedzsmenthez és a működtetéshez.
Az érzékelő és a mintafelismerő módszereknek megfelelően a munkakörülmények tárgyának és környezetének megszerzéséhez, az adott mutatók követelményei szerint, automatikusan válassza ki a legjobb szabályozási törvényt. Összefoglalva, a robot vezérlőrendszere egy csatolt, nemlineáris többváltozós vezérlőrendszer, amely szorosan kapcsolódik a kinematikai és dinamikai elvekhez. Speciális tulajdonságai miatt sem a klasszikus vezérléselmélet, sem a modern irányításelmélet nem másolható és használható. Egyelőre a robotvezérlés elmélete nem eléggé teljes és szisztematikus.
2. Az ipari robot vezérlőrendszer fő funkciói, az ipari robot mozgási helyzete, helyzete és pályája a munkaterületen, a műveletek sorrendje és a műveletek időzítése és egyéb elemek Az ipari robot vezérlése a munkaterületen, a helyzet és a pálya, a műveletek sorrendje és a műveletek időzítése és egyéb elemek az ipari robot vezérlőrendszer fő feladata, és néhány nagyon összetett elem vezérlése.
Miből áll a robot vezérlője és hogyan valósítja meg a vezérlést
Demonstrációs reprodukciós funkció. A reprodukciós funkció tanítása azt jelenti, hogy a vezérlőrendszer tanítódobozból vagy kézzel tanítható előre meghatározott módon az ipari robotnak a mozdulatok sorrendjét, mozgási sebességét, pozícióját és egyéb információkat, az ipari robot memóriaeszköze pedig automatikusan rögzíti a memóriába a betanított művelet folyamatát, és amikor szükséges a művelet reprodukálása, a memóriában tárolt tartalmak visszajátszása elvégezhető. Ha módosítani kell a művelet tartalmát, akkor csak újra kell tanítania. Mozgásvezérlő funkció. A mozgásvezérlő funkció az ipari robotvég manipulátor helyzetének, sebességének, gyorsításának és egyéb elemeinek vezérlésére vonatkozik.
3. A vezérlőrendszer összetétele, az ipari robotvezérlő rendszer a megfelelő hardverből és szoftverből áll. A hardver elsősorban a következő részekből áll: az érzékelő eszköz belső érzékelőkre és külső érzékelőkre osztható. Az előbbi saját állapotának érzékelésére szolgál, szerepe az ipari robot ízületeinek helyzetének, sebességének, gyorsulásának észlelése; ez utóbbi a munkakörnyezet és a munkatárgy állapotának érzékelésére szolgál, a külső érzékelők közé tartoznak a vizuális, erő-, tapintó-, hallás-, csúszó- és egyéb érzékelők.
A vezérlőeszköz általában egy mikro- vagy kis számítógépből és a megfelelő interfészből áll. Szerepe különféle szenzoros információk feldolgozására, vezérlőszoftverek megvalósítására, vezérlési utasítások előállítására szolgál. Közös szervo meghajtó alkatrész. Ennek a résznek a fő szerepe a vezérlőberendezés utasításaira épül, az ízületi mozgás meghajtására vonatkozó feladat követelményeinek megfelelően. A vezérlőszoftver mozgási pályatervező algoritmusokból és közös szervovezérlő algoritmusokból és a megfelelő akcióprogramokból áll. Használhatja az összes programozási nyelv előkészítését, de az ipari robotvezérlő szoftverek fő áramát az általános-célú nyelv modularizálása és egy speciális ipari nyelv elkészítése alkotja.
4. Az ipari robotvezérlő rendszer egyes összetevőinek neve és szerepe, a vezérlő számítógép az ütemező parancsnoki szervezet vezérlőrendszere, általában mikroszámítógépet vagy mikroprocesszort használ. Az oktatódoboz szerepe az oktatórobot pályájának befejezése, a paraméterek beállítása és az összes emberi-gép interakció, független CPU-val és tárolóegységgel rendelkezik, soros kommunikációt folytat a fő számítógéppel az információs interakció elérése érdekében. A kezelőpanel különböző kezelőgombokból és állapotjelző lámpákból áll, és feladata az alapfunkciós műveletek befejezése.
A merevlemez és a hajlékonylemez memória megegyezik a robot munkaprogramjának tárolására szolgáló memóriával. Digitális és analóg bemenet/kimenet. Ennek a résznek az a feladata, hogy megvalósítsa a különböző állapot- és vezérlőparancsok bemeneti vagy kimeneti funkcióját. A nyomtató interfésze különféle kiadandó információk rögzítésére szolgál. Az érzékelő interfész az információk automatikus észlelésére szolgál a robot rugalmas vezérlésének megvalósításához, általában az erő-, érintés- és látásérzékelők esetében.
A tengelyvezérlő szerepe a robotcsuklók helyzetének, sebességének és gyorsulásának ellenőrzése. A segédberendezések vezérlése a robottal együttműködő segédberendezések vezérlésére szolgál, mint például a kézi karmos variátorok. A kommunikációs interfész a robot és más eszközök közötti információcsere megvalósítására szolgál, általában soros interfész, párhuzamos interfész és így tovább. A hálózati interfész Ethernet interfészt és Fieldbus interfészt tartalmaz.
Az Ethernet interfészen keresztül több vagy egy robotos közvetlen PC kommunikáció valósítható meg, az adatátviteli sebesség elérheti a 10 Mb/s-ot, és közvetlenül a PC-n lehet Windows95 vagy Windows nt könyvtári funkciókkal az alkalmazásprogramozáshoz, a TCP/P kommunikációs protokollok támogatásához, de az Ethernet interfészen keresztül is betöltődik az egyes robotvezérlők adataiba és programjaiba. A Fieldbus interfész számos népszerű terepibusz-specifikációt támogat, például Devicenet, ABRemote I/O, Interbus-s, profibus-DP, M-NET és így tovább.




