Az ipari robotok több-csuklós manipulátorok vagy több-fokú-szabadságfokozatú-gépek, amelyeket az ipari területen széles körben használnak, bizonyos fokú automatizálással, saját teljesítményükre és vezérlési képességeikre támaszkodva különféle ipari feldolgozási és gyártási funkciók megvalósításához. Az ipari robotokat széles körben használják különféle ipari területeken, például az elektronikában, a logisztikában és a vegyiparban.
Összetétel
Általánosságban elmondható, hogy az ipari robotok hat alrendszerből állnak.
A három fő rész a mechanikus rész, az érzékelő rész és a vezérlő rész.
A hat alrendszer mechanikus szerkezeti rendszer, hajtásrendszer, érzékelő rendszer, robot{0}}környezeti interakciós rendszer, emberi-gép interakciós rendszer és vezérlőrendszer kategóriába sorolható.
1. Mechanikai szerkezeti rendszer
A mechanikai felépítés szempontjából az ipari robotokat általában soros és párhuzamos robotokra osztják. A sorozatos robotokra jellemző, hogy az egyik tengely mozgása megváltoztatja a másik tengely koordináta origóját, míg egy párhuzamos robot egyik tengelyének mozgása nem változtatja meg a másik tengely koordináta origóját. A korai ipari robotok tandem mechanizmusokat használtak. A párhuzamos mechanizmus olyan zárt hurkú mechanizmus, amelyben a mozgó és rögzített platformok legalább két független kinematikai lánccal vannak összekötve, a mechanizmus két vagy több szabadságfokkal rendelkezik, és párhuzamosan hajtják. A párhuzamos mechanizmus két részből áll, egy csuklóból és egy karból. A kar mozgási területe nagy hatással van a mozgástérre, míg a csukló az összekötő rész a szerszám és a test között. A tandem robothoz képest a párhuzamos robot előnyei a nagy merevség, a stabil szerkezet, a nagy teherbíró képesség, a nagy mikromozgási pontosság és az alacsony mozgási terhelés. A helyzetmegoldásban a tandemrobotot könnyű pozitívan, de fordítva nagyon nehéz, míg a párhuzamos robotot éppen ellenkezőleg, nehéz pozitívan, de nagyon könnyen fordítva.
2. Hajtásrendszer
A hajtásrendszer olyan eszköz, amely a mechanikus szerkezeti rendszert látja el energiával. A különböző áramforrások szerint a hajtásrendszert hidraulikus, pneumatikus, elektromos és mechanikus átviteli módra osztják. A korai ipari robotok hidraulikus hajtást használtak. A szivárgás, a zaj és a hidraulikus rendszer alacsony fordulatszámú instabilitása miatt, valamint a tápegység terjedelmes és drága, csak a nagyméretű-nagy{5}}robotok, a párhuzamos megmunkáló robotok és egyes speciális alkalmazások használnak hidraulikus hajtású ipari robotokat. A pneumatikus hajtás előnyei a gyors sebesség, az egyszerű rendszerfelépítés, az egyszerű karbantartás és az alacsony ár. A pneumatikus eszköz üzemi nyomása azonban alacsony, nem könnyű pontosan pozícionálni, általában csak ipari robotvég-{8}}hajtáshoz használják. A pneumatikus kézi fogantyúk, a forgóhengerek és a pneumatikus tapadókorongok végső{10}}effektorként használhatók a munkadarab megfogására és közepes és kis terhelések összeszerelésére. Az elektromos hajtás jelenleg a leggyakrabban használt hajtási mód, amelyet a könnyű teljesítmény, a gyors reagálás, a hajtóerő, a jelérzékelés, az átvitel, a feldolgozás jellemez, és számos rugalmas vezérlési módban használható, a hajtómotort általában léptetőmotort vagy szervomotort alkalmazzák, vannak közvetlen hajtású motorok is, de a költségek magasabbak, a vezérlés is összetettebb, és a motor általánosan használható felharmonikus reduktorok, reduktorok vagy bolygócsökkentők. A párhuzamos robotok nagyszámú lineáris hajtási követelménye miatt a lineáris motorokat széles körben alkalmazzák a párhuzamos robotok területén.
3. Érzékelő rendszer
A robot észlelési rendszere jelekből különböző belső állapotinformációkat és környezeti információkat alakít át olyan adatokká és információkká, amelyeket a robot maga vagy robotok között is megérthet és alkalmazhat. A saját működési állapotához kapcsolódó mechanikai mennyiségek – például elmozdulás, sebesség és erő – érzékelése mellett a vizuális érzékelés technológia az ipari robotok észlelésének fontos szempontja. A vizuális szervorendszerek vizuális információkat használnak visszacsatoló jelként a vezérléshez a robot helyzetének és helyzetének beállításához. A gépi látórendszereket széles körben alkalmazzák a minőségellenőrzés, a munkadarabok azonosítása, az élelmiszer-válogatás és a csomagolás minden területén. Az érzékelőrendszer egy belső érzékelő modulból és egy külső érzékelő modulból áll. Az intelligens érzékelők használata javítja a robot mobilitását, alkalmazkodóképességét és intelligenciáját.
4. Robot{1}}környezeti interakciós rendszer
A robot{0}}környezeti interakciós rendszer egy olyan rendszer, amely megvalósítja a robot és a külső környezetben lévő berendezés közötti kapcsolatot és koordinációt. Funkcionális egységbe integrált robotok és külső berendezések, mint például feldolgozó és gyártó egység, hegesztő egység, összeszerelő egység. Természetesen több robot is lehet egy funkcionális egységbe összetett feladatok elvégzésére.
5. Emberi-robot interakciós rendszer
Az emberi-robot interakciós rendszer egy olyan eszköz, amely összeköti az embereket a robotokkal, és részt vesz a robotirányításban. Például szabványos terminálok számítógépekhez, parancskonzolok, információs kijelző táblák és veszélyjelző riasztók.
6. Vezérlőrendszer
A vezérlőrendszer feladata a robot működtetőinek vezérlése, hogy a robot kezelési utasítása és az érzékelőktől visszacsatolt jelek szerint végrehajtsák a meghatározott mozgásokat és funkciókat. Ha a robot nem rendelkezik információs visszacsatolási jellemzőkkel, akkor nyílt-hurkú vezérlőrendszerről van szó; információs visszacsatolási jellemzőkkel ez egy zárt-hurkú vezérlőrendszer. Az irányítási elv szerint programvezérlő rendszerre, adaptív vezérlőrendszerre és mesterséges intelligencia vezérlőrendszerre osztható. A vezérlés formája szerint a mozgás pontvezérlésre és folyamatos pályavezérlésre osztható.
Alkalmazások
1. Alkalmazás raklapozásban
A különféle gyárakban végzett raklapozás során széles körben alkalmazzák a magasan automatizált robotokat. A kézi raklapozás nagyon intenzív és munkaigényes, és az alkalmazottaknak nemcsak nagy nyomást kell elviselniük, hanem alacsony a munkahatékonyságuk is. A mozgatórobot hatékony osztályozást és kezelést tud végezni a kezelni kívánt tárgyak jellemzői és a tárgyak kategorizálási helyei szerint, alakjuk és a tárgyak jellegének változatlansága alapján, ami lehetővé teszi, hogy a kartonrakodó berendezés az óránként több száz darabos raklapozási feladatot elvégezze. A gyártósoron a be- és kirakodás, a konténerkezelés és így tovább fontos szerepet tölt be.
2. Alkalmazása hegesztésben
A hegesztőrobotok főként a hegesztési munkákért felelősek, a különböző iparágaknak más-más ipari igényük van, így a gyakori hegesztőrobotoknak van ponthegesztő robotja, ívhegesztő robotja, lézerrobotja stb. Az autógyártó ipar a legszélesebb körben használt hegesztőrobot-ipar, a hegesztési nehézségek, a hegesztési mennyiség, a hegesztés minősége és a mesterséges hegesztés egyéb szempontjai összehasonlíthatatlan előnyökkel rendelkeznek.
3. Alkalmazás összeszerelésben
Az ipari termelésben az alkatrészek összeszerelése hatalmas munka, sok munkaerőt igényel, miután az emberi összeszerelés a magas hibaarány, az alacsony hatékonyság és az ipari robotok fokozatos helyettesítése miatt. Az összeszerelő robotok fejlesztése számos technológiát ötvöz, beleértve a kommunikációs technológiát, az automatikus vezérlést, az optikai elveket, a mikroelektronikát és így tovább. Az összeszerelési folyamatnak megfelelően a fejlesztők megfelelő programokat írnak, és azokat konkrét összeszerelési munkákra alkalmazzák. Az összeszerelő robotok legfontosabb jellemzői a nagy beépítési pontosság, a rugalmasság és a tartósság. Az összeszerelési munka összetettsége és finomsága miatt az elektronikai alkatrészek és a finom autóalkatrészek beszereléséhez szerelőrobotokat választunk.
4. Alkalmazás az ellenőrzésben
A robot több-dimenziós kiegészítő funkciókkal rendelkezik. Leválthatja a személyzetet speciális beosztásokban, például észlelés magas-veszélyes területeken, például nukleáris szennyezett területeken, mérgező területeken, nukleáris szennyezett területeken, nagy-kockázatú ismeretlen területeken. Vannak olyan helyek is, ahová az ember nem tud konkrétan eljutni, ilyen például a betegrészek felderítése, az ipari hibák felderítése, valamint az életfelderítés a földrengés-mentés helyszínén.
Fejlődési trend
1. Emberi-robot együttműködés
Ahogy a robotok az emberektől távol végzett munkából a természetes interakcióba és az emberekkel való együttműködésbe fejlődnek. A drag{1}}}és ejtsd tanítás és a kézi tanítási technológia érettsége megkönnyíti a programozás használatát, csökkenti a kezelőkkel szemben támasztott szakmai követelményeket, és megkönnyíti a képzett technikusok folyamatban szerzett tapasztalatainak átadását.
2. Autonóm
Jelenleg a robot az elő-programozástól, a reprodukciós vezérlés tanításától, a közvetlen vezérléstől, a távirányítástól és az egyéb manipulált működési módoktól az autonóm tanulás, autonóm működés irányába. Az intelligens robotok automatikusan beállíthatják és optimalizálhatják a pályát, automatikusan elkerülhetik a szingularitásokat, az interferenciákat és az ütközések előrejelzését és az akadályelkerülést a munkakörülményeknek vagy a környezeti követelményeknek megfelelően.
3. Intelligens, információs, hálózatos
Egyre több 3D-s látás- és erőérzékelőt használnak majd a roboton, és a robot egyre intelligensebb lesz. Az érzékelő-felismerő rendszer, a mesterséges intelligencia és egyéb technológiák fejlődésével a robot egyirányú irányításból saját tárhelyre, saját alkalmazási adatirányra, fokozatosan informatizálódik. A több-robot együttműködéssel, vezérléssel, kommunikációval és egyéb technológiai fejlesztésekkel a robotok a független egyénektől az Internet fázisáig, a kooperatív fejlődés irányáig.




