Rövid megbeszélés az áramlásmérés alkalmazásáról az ipari automatizálási vezérlőrendszerekben

Sep 10, 2025 Hagyjon üzenetet

Az áramlás, a nyomás és a hőmérséklet a három alapvető paraméter a tárgyak észleléséhez, amelyeket széles körben alkalmaznak a mérés során. A kínai ipar gyors fejlődésével a különféle automatizált vezérlőrendszerekben az áramlásmérés iránti igények egyre szigorúbbá váltak, ami az áramlásmérők széles körű alkalmazásához vezetett.


Követelmények az áramlásmérő műszerekre a folyamatirányításban

 

Az áramlásmérőket széles körben alkalmazzák a folyamatszabályozásban. Feladatuk a folyadék áramlási sebességének észlelése a lezárt csővezetékekben. Szükség esetén az áramlásmérő műszereket vezérlőműszerekkel és aktuátorokkal integrálják, hogy szabályozó rendszereket hozzanak létre, amelyek stabilizálják az áramlást a megfelelő tartományokon belül a folyamat stabilitásának biztosítása érdekében. Tekintettel erre a speciális folyamatszabályozási funkcióra, az áramlásmérő műszereknek a következő követelményeknek kell megfelelniük.


1. Teljesítménystabilitás

 

① Az áramlásmérő műszerek kimenetének kiváló stabilitást kell mutatnia. Ha maga az áramlási jel zajt tartalmaz, a belső csillapítás-beállításoknak stabilizálniuk kell a leolvasást a könnyebb értelmezhetőség érdekében. Szabályozóval ellátott vezérlőrendszerbe integrálva a szabályozó kimenetének észrevehető oszcillációtól mentesnek kell lennie.

② A környezeti hőmérséklet hatásának a műszer kijelzett értékére a megadott műszaki paramétereken belül kell maradnia.

③ A műszernek kiváló hosszú távú -stabilitást kell mutatnia.


2. Megbízhatósági követelmények


① A műszereknek nagy megbízhatóságot kell mutatniuk. A modern ipari létesítmények a nagy-folyamatos folyamatok felé irányulnak, ahol a műszer meghibásodása könnyen destabilizálhatja a működést. Mivel a csővezetékekre szerelt áramlásmérők nem javíthatók a folyamat leállításával, a megbízhatóságot mind a műszergyártás, mind a rendszertervezés során előtérbe kell helyezni,{3}}beleértve a hőmérséklet-kompenzációhoz használt termisztorok megbízhatóságát is. Egyes gyártók redundanciát alkalmaznak a meghibásodásra hajlamos és nehezen javítható alkatrészeknél. Más tervezési módszerek az érzékelőcseréhez az áramlás megszakítása nélkül. Az elektromágneses áramlásmérők gyártói technikákat és eszközöket kínálnak az elektródák zavarmentes cseréjéhez, amelyek mindegyike hozzájárul a fokozott megbízhatósághoz.


② Hibadiagnosztika. A műszer meghibásodása esetén a diagnosztikai rendszernek automatikusan jeleznie kell a hiba helyét és természetét a javítási idő minimalizálása érdekében. Amikor a diagnosztikai adatokat digitálisan továbbítják a számítógépre, a számítógép képes felügyelni a műszer működését, riasztást indítani meghibásodáskor, megjeleníteni a hiba részleteit, és még a szükséges biztonsági intézkedéseket is végrehajtani.


3. Erős-interferenciagátló képesség


① Rezgésállóság.


A legtöbb áramlásérzékelő csővezetékekre van felszerelve zord terepi környezetben, ahol a vibráció jelentős zavaró tényező. Ezért az áramlásérzékelőknek, jeladóknak és egyéb alkatrészeknek erős interferencia-elhárító képességekkel kell rendelkezniük. Egyes örvényáram-mérők és Coriolis tömegárammérők gyengén teljesítenek a terepen a nem megfelelő rezgésállóság miatt, és olyan jelenségeket mutatnak, mint a "téves leolvasás" vagy "túlzott leolvasás".


② Ellenállás a rádiófrekvenciás interferenciával szemben


Az ipari telephelyeken az áramlásmérők több interferenciaforrást tartalmaznak. Például a fej fölött elhaladó emelődaruk, a közelben működő targoncák vagy a walkie{1}}talkie-t használó személyzet megemelkedett értékeket okozhat bizonyos áramlásmérő műszereken. Ez akkor fordul elő, amikor a daru elektromos rendszerei, a targonca gyújtógyertyái vagy a walkie{3}}talkie antennák által kibocsátott rádiófrekvenciás elektromágneses hullámok különböző utakon keresztül jutnak be a műszerbe, megzavarva a működését. Az elmúlt években a rádiófrekvenciás interferencia hatása jelentős figyelmet kapott. A mérőműszerek ma már tartalmazzák a rádiófrekvenciás interferencia-ellenállási specifikációkat, és számos intézkedést alkalmaznak az interferencia-tűrőképesség fokozására.


4. Rövid válaszidő


Sok áramlásmérő műszer olyan szabályozórendszert alkot, amely 1 másodpercnél rövidebb válaszidőt igényel. Az alapjel áramlásszabályozó rendszerekben az 1 másodpercet meghaladó teljes időállandó az áramlásmérési szegmensben jelentősen ronthatja a szabályozás minőségét. Súlyos esetekben ez rendszeroszcillációt és működési hibát okozhat.


5. Változatos kimeneti jelek

 

① Analóg kimenet.

 

Az áramlásmérő műszereknek 4–20 mA-es analóg kimenettel kell rendelkezniük, állandó áramjellemzőkkel.


② Frekvencia kimenet.


Az áramlási távadók (átalakítók) frekvencián keresztül továbbítják az áramlási jeleket a kijelző műszereknek vagy vezérlőknek, minimális veszteség mellett megőrizve a pontosságot-a módszer egyik legfontosabb előnye.


③ Digitális kimenet.

 

Az áramlásmérő műszerek kommunikációs portokon, például RS485-ön keresztül csatlakoznak a számítógépekhez. A dedikált szoftvertámogatással nem csak a mért paramétereket továbbítják a számítógépeknek, hanem hibainformációkat, konfigurációs adatokat és műszer állapotjelzőket is küldenek. Ezenkívül a kezelők a vezérlőtermekből számítógépeken keresztül távolról módosíthatják a terepi műszerkonfigurációkat, végezhetnek ellenőrzéseket, kalibrálásokat, karbantartási és kezelési feladatokat.


Áramlásérzékelés és áramlásmérő használata

 

Az áramlásmérés egy általános ipari mérési módszer, amelyet széles körben alkalmaznak olyan ágazatokban, mint az energiatermelés, a kohászat, a vegyipar, a kőolaj és az élelmiszer-feldolgozás. Minden olyan folyamat, amely a tömeg változásával jár, áramlásmérést tesz szükségessé. Az áramlásmérők eszközként szolgálnak ehhez a méréshez. Az eltérő mérési elvek alapján ezek a műszerek számos típusba sorolhatók. A modern mérési technikák fejlődésével az áramlásmérők korai nyomáskülönbségből, pozitív elmozdulásból és elektromágneses típusokból fejlődtek ki. Ma már nemcsak egyszerűbb felépítéssel, hanem egyre változatosabb funkcionalitással is rendelkeznek. Az áramlásmérő mérések pontossága közvetlenül befolyásolja az ipari szabályozási folyamatok helyes és stabil végrehajtását, ami közvetlen jelentőséggel bír Kína nemzetgazdasági fejlődése szempontjából. Ezért az általános áramlásmérők elveinek elsajátítása és a tipikus áramlásmérők automatizálási rendszerekben való alkalmazásának megértése alapvető fontosságú az ipari automatizálási szintek és a műszeres berendezések szabványainak javításához.

 

Áramlásmérők alkalmazása automatizált vezérlőrendszerekben


1. Átfolyásmérők alkalmazása olajmező automatizált mérőrendszerekben


Az olajmezők az egyik legkiterjedtebb iparágat képviselik az áramlásmérők alkalmazásában, elsősorban olajtermelés mérésére, statisztikára és elemzésére, beleértve a napi kútkibocsátás monitorozását is. A fejlett mérési és folyamattechnológiák elősegítik az olajmezők fejlesztési állapotának és a tározók változásainak időben történő megértését, lehetővé téve az olaj- és gáztermelés dinamikus eltolódásainak elemzését az olajmezők fejlesztési stratégiáinak további iránymutatása érdekében. Az olajmező -alegység-adagolásánál a nyersen előállított folyadékok először három-fázisleválasztón haladnak át, amelyeket három áramra osztanak: az egyiket egy szabályozószelepen keresztül a kompresszorállomásra, a másikat egy elektromágneses áramlásmérőn keresztül az ülepítőtartályba, a harmadikat pedig egy tömegárammérőn keresztül a puffertartályba juttatják.

 

Az olaj-víz keverék áthalad egy tömegáram-mérő érzékelőn, amely összegyűjti az olyan paramétereket, mint az áramlási sebesség, hőmérséklet és sűrűség az olajcsőben. Ezeket a jeleket továbbítják a processzorhoz, ahol releváns mikroszámítógépes algoritmusok elemzik és kiszámítják a kőolaj és víz összegyűjtött paramétereit. Egy átviteli szakaszon átesve az adatokat TCP/IP Ethernet kommunikáción keresztül továbbítják a megfigyelő gazdagéphez. Ez átfogó felügyeleti funkciókat tesz lehetővé, beleértve az adatok megjelenítését, tárolását, jelentését és nyomtatását, ezáltal több olaj{4}}vízmérő rendszer felügyeletét is lehetővé teszi.


Ezenkívül az olajmezők{0}}forgóhelyein, a nagy sűrűségű fúrófolyadékok és a mély kutakban lévő nehéz anyaghulladékok széles körben elterjedt problémáinak megoldására az áramlásmérő érzékelője összegyűjti és elemzi a fúrófolyadék viszkozitásának, sűrűségének és centrifuga teljesítményparamétereinek változásait. Miután a vezérlőrendszer kiszámította a centrifuga működési sebességét és a megfelelő feldolgozási kapacitást, a számítógép-kimenet-vezérlés létrehozza a vezérlőrendszer munkafolyamatát. Ez hatékonyan növeli a nehéz anyagok visszanyerési sebességét és csökkenti a használati költségeiket.


2. Áramlásmérő alkalmazások erőművi folyamatrendszerekben


2.1 Alkalmazás a kazán levegőellátási folyamataiban


Az erőművi kazánokban az áramlásmérők elsősorban a levegő, a gőz és a kazán levegőellátásának áramlási sebességét mérik. A leggyakrabban használt áramlásmérő a vortex áramlásmérő. Sebesség elven működik, a szabályos örvényleválás jelenségét használja az áramlás mérésére. Amikor folyadékok, például gőz vagy levegő áramlik el az érzékelőn, egy nagynyomású zóna-képződik az érzékelő előtt, ahol a nyomás meghaladja a statikus csőnyomást. Ahogy a folyadék felgyorsul a cső gyorsulási szakaszán, alacsony{5}}nyomású zóna alakul ki, ahol a nyomás alacsonyabb, mint a cső statikus nyomása. Az alacsony nyomású zóna mögött örvény{7}}indukált vákuumzóna alakul ki, amely nyomásingadozásokat okoz. Ezen ingadozások gyakorisága egyenesen arányos a gáz áramlási sebességével. Ennek a rezgési frekvenciának a mérésével és megfelelő konverzióval és kompenzációval kiszámítható a folyadék sebessége.


Példaként örvénylő áramlásmérő méréssel a kazán levegőáramában: a kazán levegőellátása kritikus paraméter, amely tükrözi az erőművi kazánok és ventilátorok működési állapotát, és létfontosságú szerepet játszik a kazán égetésének automatikus vezérlőrendszerében. Az erőművek tényleges levegőellátó csatornái túlnyomórészt téglalap keresztmetszetűek-, ami a hagyományos áramlásmérőkkel megnehezíti a pontos mérést. Az örvényáramlásmérő kiváló teljesítményt nyújt ebben az alkalmazásban.


Vortex áramlásmérők alkalmazása esetén a kazán betáplált levegőáram mérésére a rendszer egy érzékelőből, konverterből és vezérlőközpontból áll. Az érzékelő egy örvénygenerátorból és egy örvénydetektorból áll, amelyek elsősorban a levegőellátás méréséért és megfelelő frekvenciajellé alakításáért felelősek. Ez a frekvenciajel a konverteren belül formálódik és erősödik, és egy 4–20 mA DC vezérlőjelet ad ki a vezérlőközpontba. Itt a mért légáramlás megjelenik, rögzítésre kerül és elemzésre kerül, ami kritikus referenciaként szolgál a kazán üzemi állapotához az erőműben.


Vortex áramlásmérők alkalmazásakor a kazán légáramlásának mérésére gondosan mérlegelni kell a műszertartomány kiválasztását és a hőmérséklet/nyomás kompenzációt. Ha a mért folyadékáramlást az örvényáramlásmérő kapacitásának 1/2-2/3-án belül tartja, a pontosság az elfogadható határokon belül marad. Ezenkívül megfelelő hőmérséklet- és nyomásmérő műszereket kell kiválasztani, amelyek kiegészítik az örvényáramlásmérőt, precíz és pontos kazánautomatizálási rendszert hozva létre. A számítógépes és mikroelektronikai technológia fejlődésével az intelligens örvényáramlásmérők széles körben elterjedtek. Áramlási kalibrálási és öndiagnosztikai képességükkel


2.2 Alkalmazás füstgáz-kéntelenítési eljárásokban


Az áramlásmérőket az erőművek füstgáz-kéntelenítési folyamataiban is széles körben használják. A magas portartalom, a megemelkedett hőmérséklet és a füstgázkibocsátás korrozív tulajdonságai, valamint a kazán égéstermék-elvezető csatornáinak turbulens és kavargó körülményei miatt a pontos áramlásmérés kihívást jelent. Ebből következően több mérési pontra van szükség az átlagértékek kiszámításához. Az erőművekben található számos mérési pont,-beleértve a primer levegőt, a szekunder levegőt, a kazán betáplált gázát és a kéntelenített füstgázt-, jelentős kihívást jelent a füstgáz-ellenőrzés számára. A kéntelenítésre szolgáló füstgáz áramlásmérők egyedi elvet alkalmaznak, amely a termikus diszperzión alapul. Az érzékelő RTD hőmérséklet-különbsége és az áramlási sebesség közötti összefüggést lineáris áramlási jel kimenetté alakítják. Speciális áramlási adatmodellekkel és fuzzy szabályozás elmélettel kombinálva vezérlőjeleket generálnak. A rendszer vezérlése a dedikált töltés{9}}érzékelőkkel és kaparóeszközökkel történik.


3. Átfolyásmérők alkalmazása szennyvíztisztító folyamatrendszerekben

 

Gyógyszergyári szennyvíztisztító rendszerek

 

A modern ipar rohamos fejlődésével a települési szennyvíztisztítás jelentősége tovább növekszik. Az áramlásmérőket széles körben alkalmazzák az automatizált szennyvíztisztító telepeken. A szennyvíz jelentős mennyiségű lebegő anyagot, szennyvizet, szennyeződéseket, kórokozókat stb. tartalmaz. A különböző megfigyelési pontokon eltérő követelmények vonatkoznak az áramlásmérőkre. Elektromágneses áramlásmérőket és ultrahangos áramlásmérőket egyaránt alkalmaznak, az ultrahangos áramlásmérőket pedig az utóbbi években egyre inkább elterjedték nagy pontosságuk, jó integrációjuk és kompakt méretük miatt.


Példaként tekintve az ultrahangos áramlásmérők alkalmazására a szennyvíztisztításban: az ultrahangos áramlásmérők Parshall-elfolyócsővel történő integrálásával a szennyvíz áramlását monitorozzák a beáramlás és a bypass szelepek szabályozása érdekében, ezáltal áramlásszabályozás érhető el a szennyvízkezelésben. Az ultrahangos áramlási automatikus vezérlőrendszeren belül az ultrahangos érzékelők érzékelik az áramlási információkat. A nulla pozíció és az érzékelő membránja közötti távolság és a teljes -skála tartomány mérésével a magasságnak megfelelő tényleges szennyvízáram kerül meghatározásra és továbbításra a vezérlőrendszer központi mikroprocesszora felé. Az átalakítás után 4-20 mA-es impulzusjel kerül a központi vezérlőteremben található programozható vezérlőre. A kommunikációt követően a felügyeleti terminál információkat jelenít meg, beleértve a pillanatnyi áramlási sebességet, a maximális értéket, a minimumot és az átlagos értékeket. Támogatja az áramlási statisztikákat és a nyomtatást, és a hibadiagnosztikai logika alapján működik.


Amikor rendszerhibák vagy rendellenes áramlás lép fel, riasztási információkat ad ki, és arra kéri a kezelőket, hogy állítsák be a bemeneti szelepet és a bypass szelepet az áramlásszabályozáshoz, ezáltal teljesítve a szennyvízkezelési folyamat termelési követelményeit. A fejlettebb vezérlőrendszerek az áramlást a központi vezérlőteremben lévő PLC változó bemeneteként tudják kezelni. Ez lehetővé teszi a bemeneti szelep és a bypass szelep beállítási lépéseinek közvetlen programozott kiszámítását és szabályozását. Ezzel egyidejűleg ezeknek a szelepeknek az elektromos meghajtásúvá történő átalakítása szükségtelenné teszi a kézi kezelői beavatkozást, tovább növelve a rendszer hatékonyságát.


Ezeken az alkalmazásokon túlmenően az áramlásmérőket széles körben alkalmazzák a kéntelenítési folyamatokban, az egyenáramú áramellátó rendszerekben, a szénelgázosítási szennyvízkezelésben, az energiamérésben, a környezetvédelemben és más területeken, áthatja az ipari termelés minden energiaátalakítási szakaszát. Az ipari automatizálás folyamatos fejlődésével és a számítógépes mikroelektronikai technológia rohamos fejlődésével az áramlásmérők a mechanikustól az elektronikus kivitelig fejlődtek. Folyamatosan jelennek meg az új típusú áramlásmérők, amelyek egyre jelentősebb szerepet töltenek be a kínai nemzetgazdaságban, és ígéretes fejlődési kilátásokat mutatnak.

A szálláslekérdezés elküldése

whatsapp

Telefon

E-mailben

Vizsgálat