Az ipari vezérlőhálózatok és a szokásos adathálózatok két különféle típusú hálózati rendszer, amelyek jelentős különbségeket mutatnak a tervezésben, a funkcióban, az alkalmazásban és a teljesítményben. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk az ipari vezérlőhálózatok és a szokásos adathálózatok közötti különbségeket, ideértve azok definícióit, jellemzőit, alkalmazási forgatókönyveit, műszaki követelményeit és fejlesztési trendeit.
1.Mefiníció
Az Industrial Control Network egy kifejezetten az ipari automatizálási és vezérlőrendszerre tervezett hálózati rendszer, amelyet elsősorban az eszközök közötti kommunikáció és adatcsere megvalósítására használnak a termelési folyamat megfigyelésére, ellenőrzésére és kezelésére. Az ipari vezérlőhálózatok általában valós idejű és megbízható kommunikációs protokollokat fogadnak el, hogy megfeleljenek az ipari termelési folyamatok valós idejű és megbízhatóságainak magas követelményeinek.
A szokásos adathálózatok olyan hálózati rendszerek, amelyeket a mindennapi irodákhoz, a szórakoztatáshoz és a kommunikációs forgatókönyvekhez használnak, mint például a vállalati intranetek és az internet. A szokásos adathálózatok általában nem valós idejű, nem megbízható kommunikációs protokollokat használnak a felhasználók hálózati sebességének, rugalmasságának és költséghatékonyságának igényeinek kielégítésére.
2. Jellemzők
Az ipari vezérlőhálózatok és a szokásos adathálózatok a következő jellemzőkben különböznek:
2.1 valós idejű
Az ipari vezérlőhálózatok nagyfokú valós idejűek szükségesek a termelési folyamat folytonosságának és stabilitásának biztosítása érdekében. Az ipari vezérlőhálózatok általában valós idejű kommunikációs protokollokat használnak, mint például a PROFIBUS, a MODBUS stb. Ezek a protokollok biztosíthatják az adatátvitel valós idejét és megbízhatóságát.
A szokásos adathálózatoknak viszonylag alacsony követelményei vannak a valós időben, és a felhasználók általában elfogadhatnak bizonyos fokú késleltetést. A szokásos adathálózatokban, például a TCP/IP-ben használt kommunikációs protokollok biztosíthatják az adatátvitel megbízhatóságát, de a valós idejű teljesítmény viszonylag gyenge.
2.2 Megbízhatóság
Az ipari vezérlőhálózatok nagyon magas fokú megbízhatóságot igényelnek, mivel minden kommunikációs kudarc termelési megszakításhoz vagy berendezések kárához vezethet. Az ipari vezérlőhálózatok általában redundáns tervezést, hibaérzékelő és helyreállítási mechanizmusokat, valamint egyéb technikai eszközöket használnak a rendszer megbízhatóságának javítása érdekében.
A rendes adathálózatoknak viszonylag alacsony a megbízhatósági követelménye, és a felhasználók általában elfogadhatnak egy bizonyos fokú adatvesztést vagy hibát. A szokásos adathálózatok általában a hibakutatási és korrekciós mechanizmusokat fogadják el, például a TCP újraküldési mechanizmusát, hogy biztosítsák az adatátvitel megbízhatóságát.
2.3 Biztonság
Az ipari vezérlőhálózatok nagyon magas biztonságot igényelnek, mivel az adatszivárgás vagy a termelési folyamat megsértése súlyos termelési balesetekhez vagy gazdasági veszteségekhez vezethet. Az ipari ellenőrző hálózatok általában szigorú biztonsági intézkedéseket fogadnak el, mint például a hozzáférés -ellenőrzés, az adatok titkosítása és a biztonsági ellenőrzés az adatok biztonságának védelme érdekében.
A szokásos adathálózatoknak viszonylag alacsony biztonsági követelményei vannak, és a felhasználók általában elfogadhatnak egy bizonyos fokú adatszivárgást vagy megsértést. A szokásos adathálózatok általában alapvető biztonsági intézkedéseket, például tűzfalakat és víruskereső szoftvert használnak a rosszindulatú támadások és a vírusfertőzések megelőzésére.
2.4 Skálázhatóság
Az ipari vezérlőhálózatok általában jó méretezhetőséggel rendelkeznek, mivel a gyártási folyamat során fel kell adni vagy cserélni. Az ipari vezérlőhálózatok moduláris tervezést és szabványosított interfészeket használnak a berendezések kiegészítésének és cseréjének megkönnyítésére.
Az általános adathálózatok viszonylag kevésbé skálázhatók, mivel a felhasználók általában nem adnak hozzá vagy cserélnek a berendezéseket gyakran. A közös adathálózatok központosított tervezést és védett interfészeket használnak a költségek csökkentésére és a menedzsment egyszerűsítésére.
3.A beillesztési forgatókönyvek
Az ipari vezérlőhálózatokat elsősorban az ipari automatizálási és vezérlőrendszerekben használják, például a gyártási vonal megfigyelését, a berendezések ellenőrzését, az adatgyűjtést és az elemzést, valamint más forgatókönyveket. Az ipari vezérlőhálózatokat általában gyárakban, bányákban, erőművekben és más ipari helyszíneken alkalmazzák.
A szokásos adathálózatokat elsősorban a napi irodai, szórakoztató és kommunikációs forgatókönyvekre, például a vállalati intranetre, az internetre, az e-mailre és az online játékokra alkalmazzák. A szokásos adathálózatokat általában irodákban, házakban, iskolákban és más helyeken telepítik.
4. Technikai követelmények
Az ipari vezérlőhálózatok és a szokásos adathálózatok a következő különbségeket mutatnak a műszaki követelményekben:
4.1 Kommunikációs protokoll
Az ipari vezérlőhálózatok általában valós idejű és megbízható kommunikációs protokollokat fogadnak el, mint például a Profibus, a Modbus, az Ethercat stb. Ezek a protokollok biztosíthatják a valós idejű és megbízható adatátvitelt.
A szokásos adathálózatok általában nem valós idejű, nem megbízható kommunikációs protokollokat használnak, mint például a TCP/IP, HTTP, FTP stb. Ezek a protokollok kielégíthetik a felhasználó hálózati sebességének, rugalmasságának és költséghatékonyságának igényeit.
4.2 Eszköz teljesítménye
Az ipari vezérlőhálózatok nagyon magas követelményekkel bírnak a berendezések teljesítményére, mivel a berendezések meghibásodása a termelési folyamatban súlyos termelési balesetekhez vagy gazdasági veszteségekhez vezethet. Az ipari vezérlőhálózatok általában nagy teljesítményű és nagy megbízhatósági eszközöket használnak, például PLC-k, DCSS, RTU-k és így tovább.
A szokásos adathálózatok viszonylag alacsony követelményekkel bírnak a berendezések teljesítményére, és a felhasználók általában elfogadhatnak bizonyos fokú berendezés -meghibásodást. A szokásos adathálózatok általában olcsó, nagyon rugalmas eszközöket használnak, például útválasztókat, kapcsolókat, szervereket és így tovább.
4.3 Hálózati architektúra
Az ipari vezérlőhálózatok általában egy elosztott architektúrát fogadnak el, hogy megvalósítsák az eszközökhöz való szoros hozzáférést és a gyors adatátvitelt. Az ipari vezérlőhálózatok moduláris tervezést és szabványosított interfészeket használnak a berendezések kiegészítésének és cseréjének megkönnyítésére.
Az általános adathálózatokat általában a menedzsment egyszerűsítése és a költségek csökkentése érdekében központosították. Az általános adathálózatok védett interfészeket és testreszabott terveket használnak a konkrét forgatókönyvek igényeinek kielégítésére.
5.Attrendek
Az ipar fejlesztésével 4. 0 és az intelligens gyártás, az ipari vezérlőhálózatok a nagyobb intelligencia, integráció és hálózatépítés felé mozognak. A jövőbeli ipari vezérlőhálózatok inkább a valós idejű adatokra, a megbízhatóságra és a biztonságra összpontosítanak, hogy megfeleljenek az intelligens gyártás és az ipari internet igényeinek.
Az általános adathálózatok a nagyobb sebesség, rugalmasság és biztonság irányában is fejlődnek. Az olyan technológiák fejlesztésével, mint az 5G, az IoT és a felhőalapú számítástechnika, az általános adathálózatok inkább a hálózati sebességre, a rugalmasságra és a költséghatékonyságra összpontosítanak, hogy megfeleljenek a felhasználók hálózati szolgáltatások igényeinek.




