A modern ipari automatizálás területén a csatlakozók kritikus szerepet játszanak az adatforrások és aktuátorok közötti adatátvitelben, valamint elősegítik a különböző aktuátorok közötti összekapcsolhatóságot. Nélkülözhetetlenek a modern automatizált gyártósorok stabil és hatékony működésének biztosításához. Ahogy az automatizálási átalakulás üteme felgyorsul a nagy hazai gyárakban, az ipari robotok és hasonló berendezések ma már mindenütt jelen vannak a gyártósorokon. Ahhoz azonban, hogy az ipari robotok rugalmasabb és agilisabb mozgást és működést érjenek el,-és a valódi „automatizálás”- felé haladjanak, a csatlakozótechnológia által biztosított együttműködés és felhatalmazás kulcsfontosságú. Jelenleg, az 5G és az ipari IoT megjelenésével az ipari robotok csatlakozóinak lépést kell tartaniuk ezekkel a gyorsan fejlődő alkalmazási igényekkel, további fejlesztések és innovációk révén mind a technológia, mind a terméktervezés területén. Ez új kihívások elé állítja az ipari szektorra szakosodott csatlakozó cégek növekvő számát.
Sokak számára a csatlakozók meglehetősen hagyományos elektronikai alkatrésznek tűnhetnek, mégis széles körben használják őket számos ágazatban,{0}}a fogyasztói elektronikától az autóipari és ipari berendezésekig. Különösen az ipari szektorban egyre több gyár gyorsítja fel összeszerelő sorainak átállását a teljes automatizálás felé. Következésképpen a robotberendezések -az automatizálás fő támasza-természetesen a kis gyárak és a nagy gyártóüzemek alapfelszereltségévé váltak. Manapság a gyártósorok terei egyre kompaktabbak, ami az ipari robotok miniatürizálását eredményezi. Ez a tendencia különösen akkor jelentős, amikor a robotok zord környezetben-működnek, például magas vibrációjú,-sebességű vagy magas hőmérsékletű környezetben,-ahol különleges követelmények merülnek fel a csatlakozási technológiával szemben, ami még kritikusabbá teszi a csatlakozók szerepét.
Példaként a 3C gyártósorokat véve Pan Wenyu, a Hirose (Kína) Enterprise Management Co., Ltd. Shenzhen Branch-jének vezető marketingmenedzsere a következőt mondta újságíróknak: "Az ipari robotok eredendően nagy berendezések, mivel a hagyományos hat{3} tengelyes robotok általában meglehetősen terjedelmesek. Jelenleg az ipari automatizálások elsődleges alkalmazásává válik. Azonban az egyre növekvő robotok továbbra is az autógyártás előtt maradnak. Ez a tendencia egyre markánsabb. Például a robotokat egyre inkább használják a 3C automatizálási gyártósorokon, így a 3C-iparban az első szempont a kompakt méret, a másik pedig az, hogy a megjelenésnek összhangban kell lennie a gyártósorral, és vegyük például a jót{1}}{1}. A Siemens SMT-berendezései ehhez olyan robotokkal való párosítást tesznek szükségessé, amelyek zökkenőmentesen beleolvadnak a környezetbe.
Ez az ipari csatlakozókkal szemben is követelményeket támaszt a kisebb és kompaktabb kialakítások érdekében. Pan Wenyu megjegyezte: " "Ez az az irány, amelyet fel akarunk fedezni. A csatlakozókat a lehető legkisebbre kell készíteni, hogy esztétikusabb legyen a robotokkal való integráció. Ez a kompakt tervezési koncepció magában foglalja mind az energia, mind a jelátvitel biztosítását a robot számára. Korábban ez a két funkció különálló volt; az a megközelítésünk, hogy ezeket egyetlen egységbe egyesítjük. A tömörség elérése során gondoskodnunk kell arról is, hogy a többi kritikus szempontot -beleértve az ütésállóságot, az elektromágneses interferencia (EMI) elleni védelmet és az ismételt be- és kihúzással szembeni tartósságot{6}}teljes mértékben figyelembe vegyék."
Valójában ez a megközelítés a gyári berendezések költségeinek további csökkentését és a helymegtakarítást is célozza. Egy hazai csatlakozókkal foglalkozó cég vezető marketingmenedzsere azt is elmondta az újságíróknak: "Az ipari robotoknak most a lehető legkisebbre kell csökkenteniük az interfészek számát. A "kettő az egyben" elvet követve egyetlen interfész, amely egy 10B-szabványos tokozásban van elhelyezve, elegendő ahhoz, hogy kielégítse az egyidejűleg működő teljesítményt és a jelvezérlést, így az ipari robotok még kompaktabbá válnak."
A két funkció kombinálása azonban új kihívásokat is jelent. Ha az áram- és hálózati átviteli vonalakat közel helyezik el, vagy egyetlen portba integrálják, a jelinterferencia elkerülhetetlenné válik-, ami hasonló a hagyományos távvezetékek és hálózati kábelek közötti kölcsönös interferenciához. "Ha ezt a kettőt kombináljuk, az egyik jel általában erősebb, míg a másik gyengébb, ami interferenciához vezet. Azonban saját technikai megoldásaink vannak a probléma megoldására" - mondta Pan Wenyu.
Másrészt az 5G nagysebességű átviteli technológia fokozatos bevezetésével az ipari csatlakozóknak nemcsak kisebbé kell válniuk, hanem erősebb és gyorsabb jelátviteli képességet is kell biztosítaniuk. Tehát hogyan kell pontosan egyensúlyozni a miniatürizálás és a nagy{3}}sebességű átvitel között technikai szempontból? Pan Wenyu úgy véli: "Az adatátvitel szempontjából nincs eredendő kapcsolat a csatlakozó adatátviteli sebessége és a termék fizikai mérete között. Valójában az átviteli képesség meghatározó tényezője az áram-teherbírása; minél nagyobb az áramerősség, annál nagyobbnak kell lennie a vezetőnek, különben túlmelegszik és kiég. Magát a jelátviteli területet tekintve jelenleg két nagysebességű jelátviteli terület: s}. mindkettő olyan terület, ahol felhalmoztuk a nagy sebességű jeleket, az alapvető követelmény a nagy sebességű átvitel. Ahhoz, hogy ezt az ipari csatlakozókat meg lehessen tervezni, meg kell határoznunk a jelek közötti kapcsolatokat a hagyományos nagy{16}}frekvenciás sávokból a mikrohullámú spektrum-kifejezetten a 20 GHz-es vagy 30 GHz-es tartományba. Az alapvető követelmény az, hogy ne csak támogassák az ilyen RF jeleket, hanem a jelveszteséget is minimalizálják."